Az ideális, élőerős vagyonvédelem és a gyakori valóság I.

2013. szeptember 24. 16:32 - ŐrmesterNyrt

A vagyonvédelmi szakemberek körében gyakran témaként merül fel, hogy valójában egy adott objektumban szolgálatot teljesítő személyzet milyen feladat meghatározással és mekkora létszámmal képes a Megbízó vagyonát őrizni, a kisebb és nagyobb értékű károk előfordulását mérsékelni, megelőzni. A fenti kérdésre standardot meghatározni lehetetlen, mivel a koncepciót több változó is befolyásolja. Lényeges szempont a Megbízó profilja (gyártó- termelő, raktározó, iroda, ezek kombinációi), a terület nagysága, a mechanikai védelem színvonala, az objektum biztonságtechnikai lefedettsége és végül, de nem utolsó sorban az Ügyfél elvárásai.

Az ideális védelem körülírásához képzeljünk el egy elektronikai eszközök gyártásával foglalkozó ipari létesítményt, ahol van tehergépjármű forgalom, személy be- és kiléptetés, raktározás. A dolgozók három műszakban végzik feladataikat kb. műszakonként 100 fő. Az előbbiekben leírt terület megfelelő mechanikai védelemmel van ellátva, tehát legalább 2.5 m magas és tüskés dróttal meg van erősítve. A kerítésen belüli építmények ajtai proxy-kártyás be- és kiléptető rendszerrel ellátottak, az ablakok fix állapotúak. Az objektum kamerarendszere lefedi a kerítés vonalát, a rámpákat, a be- és kiléptetési pontokat, valamint a komissió területét.

Véleményem szerint akkor beszélhetünk optimális védelemről, ha a biztonsági szolgálat az objektum minden kritikus pontját ellenőrizni képes, továbbá a megfelelő hatáskörrel rendelkezik. A példaként említett gyár kritikus pontjait az határozza meg, ahol a dolgozó találkozik az alapanyaggal, a készáruval, a selejttel. Az nyilvánvaló, hogy az alapanyag tehergépjárművel érkezik a területre és készáruként távozik, szintén teherautón. A gyártás során felhalmozódott selejt szintén a teherforgalmat növeli, konténerben, vagy tömörített formában kerül kiszállításra.

A leírtak alapján az ideális védelem összegzését kezdjük a teherportával.

Nem kívánom untatni a kedves olvasót mindazon teendőkkel, amelyek egy teherportás feladatai, inkább arra fókuszáljunk, hogy melyek a kritikus pontok egy tehergépjármű beérkeztetésnél. Alapelvárás, hogy a teherporta forgalmát kamerák rögzítsék belépéskor és kilépéskor egyaránt és legyen elkülönítve a beléptetési, illetve a kiléptetési oldal. Sajnos, nagy forgalmú raktáraknál, gyáraknál is előfordul, hogy egy kapun bonyolítják a forgalmat, amelynek oka elsősorban gazdasági eredetű. Amennyiben a befelé irányuló teherforgalom alapanyagot hoz, nagyon fontos már a belépéskor regisztrálni, hogy szállítmánya kizárólag a gyárunkba irányul, vagy kilépéskor marad-e nála áru. Ideális esetben a szállítmány zárt dobozú raktérben érkezik, digitális plombával ellátva. Ebben az esetben a fuvarokmány tartalmazza a plombálás időpontját, amelynek egyezni kell a plombán található időbélyeggel.
A valóságban a példaként említett gyár, valamint annak számtalan beszállítója sok fuvarozó céggel áll szerződésben, azoknál nincsenek egyértelmű standardok, így jobb esetben makulátlan állagú ponyvás tehergépjármű érkezik, hibátlan vámzsinórral, sorszámozott fémplombával ellátva. A probléma akkor kezdődik, amikor a teherporta meggyőződik a plomba sértetlenségéről és minden további nélkül beléptetik a szállítmányt. Miről nem győződött meg? Arról, hogy a plomba sorszáma szerepel-e a fuvarokmányokon (általában nem). Ha szerepel egyszerű a helyzet, mivel egyezőség esetén a teherszállítmány beléptethető (egyenesen a hídmérlegig). Mondhatnánk azt is, hogy nem lényeges a plomba, mivel a tételes átvételkor úgyis kiderül, ha valami hiányzik, azonban betároláskor nincs az a raktár, ahol a mennyiségi átvételt azonnali, minőségi ellenőrzés követné (jobb esetben 48 órán belül).
Az érkező áru bevételezésekor gyakran az a Megbízó álláspontja, hogy annak mennyiségi és minőségi átvételéért a logisztikai osztály a felelős, tehát nem szükséges ellenőrzés alá vonni. Ezzel szemben, amikor az időszakos leltárok alkalmával a hiány meghaladja a gyártó ingerküszöbét, felmerül a kérdés a biztonsági szolgálat hatékony működésével kapcsolatban.
Optimális esetben az áru bevételezésekor a biztonsági szolgálat is jelen van és legalább a mennyiségi átvételt kontrollálja, emellett a lerakodás kamera alatt történik és befejezéskor minden bizonylatról egy másolat a biztonsági szolgálathoz kerül lefűzésre. Aki a vagyonvédelem élőerős ágazatával foglalkozik, az idillikus elképzelésen lemondóan mosolyog, mivel tudjuk, hogy egy nagy forgalmú raktár esetében nem lesz minden rámpánál vagyonőr (leltárfelelősség esetében ragaszkodjunk hozzá!). Ha jó szolgáltatóként akarunk tevékenykedni, márpedig ez a hivatásunk, annyit kötelesek vagyunk javasolni, hogy a beérkező áru lerakodása behatárolt területre, kamera alatt történjen és a biztonsági szolgálat legalább szúrópróbaszerűen ellenőrizhesse a folyamatot.
Az áru kiléptetését milyen folyamatok előzik meg?
Kiszedési lista alapján, a komissiótérben összekészítik a raklapokat, rakatokat (nem teljes raklapnyi dolog). A komissió területét le kell fedni kamerával rámpánként, azonban ugyanúgy, mint a beérkeztetésnél, ebben az esetben is legalább a szúrópróbaszerű élőerős ellenőrzés is javasolt. Amennyiben a felrakodás megtörtént, a gyakorlat általában kétféle. Zárt dobozú raktér esetén a korábban említett, digitális plombálás a célszerű (időbélyeggel ellátott fotó csatolása is), ami után a hídmérleges kontroll is végrehajtásra kerül. Gyakran találkozom olyan kiléptetéssel, ahol a teherporta szolgálata felvállalja az ellenőrzést úgy, hogy a kamion raktere nincs plombálva és a felrakodásnál sem volt jelen a szolgálat. Ebben az esetben nem a munkát végző vagyonőr a hibás, hanem az a szakmai stáb, amely ezt jóváhagyta. Gondoljunk bele, egy áruval telerakodott teherautón lévő árukészletet, röntgen kapu nélkül, hogyan lehet kontrollálni? Sehogy!
Ponyvás rakterű kamion esetében (amennyiben nincs jelen a szolgálat a felrakodásnál) és a megbízó szándéka komoly a teherforgalom ellenőrzésével kapcsolatban, a portára nyitott ponyvával kell érkezni a járműnek.
A mindenre kiterjedő kiléptetési procedúra kiegészül a kamion vezetőfülkéjének átvizsgálásával, valamint alvázvizsgáló tükör, vagy digitális alvázvizsgáló használatával.
A példaként említett gyárban a fentiek figyelembe vételével a nagy forgalmú időszakban a teherportán 3 fő lát el szolgálatot, 1 fő a beléptetési, 1 fő a kiléptetési oldalon, 1 fő pedig digitálisan rögzíti a plomba állapotát és végrehajtja a fülke és alvázvizsgálatokat.