Őrmester Blog

Intelligens vagyonvédelem igényeseknek

Az ideális, élőerős vagyonvédelem és a gyakori valóság II.

2014. január 08. 14:44 - ŐrmesterNyrt

 

A kiváló szintű vagyonvédelmi követelmények eléréséért a vállalatok, a mechanikai védelem kiépítése mellett határozott lépéseket tesznek, hogy telephelyük biztonságtechnikai szempontból is megfeleljen az elvárásoknak. A biztonságtechnikai védelem eszköztára kiterjed a kerítésvédelmi rendszerektől, a riasztórendszereken keresztül, a beléptetőkön át a kamerarendszerekig és még sorolhatnánk. Amikor arról beszélünk, hogy a biztonságtechnikai védelem kielégítő, ezalatt azt értjük, hogy az előbb felsorolt eszközök az adott objektumon belül működtetett állapotban megtalálhatóak.

Ha a saját érzékszerveinket fontossági sorrendben felsorakoztatnánk, úgy gondolom, legtöbbünk a látást helyezné az első helyre. A biztonsági szolgálatok „látása” erőteljesen függ a terület kameraképeinek mennyiségétől, minőségétől, de elsősorban a monitorokat figyelő szolgálattól, azaz az operátoroktól.

Az előbb emberi érzékszervhez hasonlítottam a kamerarendszert, ezen az ösvényen haladva a monitorszobát és a benne folyó tevékenységet tekinthetjük az élőerős őrzés „agyának”.

A 90-es évek elején már az is fejlett rendszernek számított, ha fekete-fehér képernyőn 4-6 mozgóképet láttunk, mindezt videokazettára rögzítettük. A mai, korszerű rendszerek világában az előbbi eszközön az incidens visszakeresését, elemzését már el sem tudnánk képzelni. Azonban hiába költ az Ügyfél milliókat jó kamerarendszerre, ha az nincs megfelelően kezelve.

Alapvetően a kamerarendszerek kezelésére két filozófia létezik:

  • utólagos / elemző;
  • megelőző.

Természetesen a fentiek kombinációja az általános.

Amikor esemény történik egy adott objektumban és az operátor az eseményt rögzítő élőképet nem figyelte (vagy nincs operátori szolgálat), az esemény után a kameraképek elemzése által kaphatunk információt arról, hogy mikor, hol, mi történt. A felvételek elemzését követően meg kell kezdődni az intézkedésnek. Speciális esetekben (pl.: egy folyamat elemzése a cél) ez az elmélet előnyösen használható, ráadásul alacsonyabb beruházást is igényel.

Az I. részben példaként bemutatott gyárban a preventív technika a javasolt (természetesen a kameraképek utólagos elemzése is rendszeres), azaz folyamatos operátori szolgálat megléte mellett, a károk megelőzésére és azonnali intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt. A vagyon elleni cselekmények, a káresetek megelőzését egy strukturált operátori rendszer megkönnyíti, azonban mindent a monitorszobából sem lehet kiszűrni.

 

A felépítettség alapjai:

  • a kamerák;
  • mennyisége,
  • minősége,
  • analóg vagy IP,
  • vezérelhető és fix arány,
  • elhelyezése;
  • a rögzítők;
  • bővíthetősége,
  • korszerűsége,
  • hagyományos,
  • intelligens rendszerű;
  • a monitorszoba;
  • munka ergonómiai szintje,
  • zaj és fényviszonyok,
  • hőmérséklet,
  • ellátottsága;
  • szociális blokkok,
  • az operátori szolgálat;
  • létszáma,
  • felkészültsége,
  • feladat meghatározása,
  • szolgálati rendje.

A fenti felsoroláson kívül, bizonyára még több befolyásoló tényező is előfordulhat.

Írásomban nem szeretném azt ecsetelni, hogy az IP kameráknak melyek az előnyei, illetve egy-egy áltudományos magyarázattal alátámasztani a tapasztalatokból merített ismereteket. Azonban a gyakorlatban számos, hibás megoldást láthatunk. Például telepítve van a kamerarendszer, de rögzítés nem történik, vagy nincs operátor, vagy van operátor, akit nem váltanak és kb. 200 kameraképet kell figyelnie. Olyat is tapasztaltam, hogy a kameraszobában a rögzítők zúgása, illetve a szellőztetés alultervezettsége miatt (öltözőből kialakított helyiség!) szerencsétlen kolléga 20 perc alatt elszenderült.

A mi példánkat követve képzeljünk el egy tágasabb szobát, 100 kameraképpel, amelyek ideálisan elrendezve figyelik a be- és kiléptetési pontokat, a kerítésvonalakat, opcionálisan a személyzeti parkolást, a rámpákat, a komissió területét, valamint igény szerint a termelési, készáru és alapanyag raktározási területet. Figyeljük a selejtezést, a selejt tárolását, az üzemanyag vételezést, továbbá az irodai szintek folyosóit és a szerverszobát. A teljes kamerarendszer 20%-a vezérelhető, azaz pásztázásra, terület átrendezés utáni változáskövetésre is alkalmas. Megfelelő esetben üzemidő alatt 2 fő operátor lát el szolgálatot, üzemidőn kívül pedig 1 fő.

Feltehetjük a kérdést, hogy 100 kameraképet hogyan lehet folyamatosan figyelni?

A válasz: jó feladat meghatározással, korszerű rögzítővel, intelligens/tanítható/öntanuló rendszerek használatával (a legjobb, ha maga a kamera programozható). Jobb rögzítőkön az operátor riasztási vonalakat tud létrehozni, tehát ha valaki vagy valami a vonalon átlép, hangjelzéssel és a kép automatikus nagyításával „válaszol” a rendszer. Ez a beállítás kifejezetten alkalmas a ritkán használt helységek, bejáratok megfigyelésére.

A prevenciót erősíthetjük, ha bevezetjük a virtuális járőrözést·. Az ilyen típusú feladat hatékony támogatást biztosít, hogy kollégáink eredményeket produkáljanak, és a károkat megelőzzék.

Összegezve, az operátor a váltásvezetés alá és a járőrszolgálat fölé rendelt vagyonvédelmi egység, amely a járőrszolgálat helyszínre irányításával és a biztonsági vezetés folyamatos tájékoztatásával a károk megelőzését, valamint a bekövetkezett események elemzését végzi.

 

A következő részben a járőrszolgálat tevékenységét vesszük górcső alá, azaz:

  • „láss, ne csak nézz”;
  • járőrellenőrző rendszerek értelmes használata;
  • járművel, vagy gyalog?

 

Közzétéve: 2014.01.08

 


· Az operátor részére több útvonalat határozunk meg a kameraképeken keresztül, amelyek összességében lefedik a terület héjvédelmét, valamint a kritikus területeket. Meghatározzuk, hogy az egyes kameraképeket mennyi ideig kell figyelni (legalább 30 mp javasolt) és a feladat ismétlésének idejét.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ormester.blog.hu/api/trackback/id/tr717898916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.